Az egyszerűsített honosítási kérelem
Egyszerűsített honosítási kérelmet nyújthat be a kérelmező, ha
• saját maga (visszahonosítás) vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását; VAGY
• magyar állampolgárral legalább tíz éve érvényes házasságban él,vagy magyar állampolgárral öt éve él házasságban és közös gyermekük született;
ÉS
• magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi);
• a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, valamint
• honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését. Ezzel kapcsolatban, javasoljuk, keresse fel hazája állampolgársági ügyekben illetékes szervét vagy a külképviseletet.
Az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtása
A honosítási kérelmet személyesen,
• a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (kerületi) hivatalánál,
• a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál,
• a magyar külképviseleteken, a magyar konzuli tisztviselőknél lehet benyújtani.
A kérelem benyújtására a személyazonosság érvényes, fényképes igazolvánnyal való igazolását követően kerülhet sor. A 14. életévét betöltött kérelmező magyar nyelvtudását a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi, a kérelemnyomtatványon tanúsítja. A 14. életévét be nem töltött kérelmezők nyelvtudása is ellenőrizhető, ha feltételezhető, hogy a honosítási eljárás befejeződéséig 14. életévüket betöltik (és ezáltal az állampolgársági eskü/fogadalom letételére saját nevükben, személyesen válnak jogosulttá); a cselekvőképtelen kiskorúak esetén a törvényes képviselő nyelvtudása az irányadó. A nyelvtudást nem kell nyelvvizsgával igazolni, a magyar nyelven történő kommunikáció az elvárás; a kommunikációnak kétoldalúnak kell lennie, azaz mind a megértésnek, mind a kifejezőképességnek középszinten kell állnia. A magyar nyelvtudás vizsgálatánál nem probléma a nem magyar irodalmi nyelven, tájszólásban, esetleg törve történő kommunikáció. Amennyiben hallás- vagy beszédképességét az ügyfél elvesztette, úgy kérelméhez az erről szóló orvosi igazolást, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve csatolnia kell; ebben az esetben írásban fogják magyar nyelvtudását vizsgálni. A magyar nyelvtudás a honosítási eljárás bármely szakaszában vizsgálható.
Kötelező mellékletek:
• a „Honosítási- visszahonosítási kérelem a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) és (3a) bekezdése, illetve 5 §-a alapján” kérelemnyomtatvány
• a kérelmező saját kézzel írt önéletrajza, a 18. életév betöltését követően (a kérelemnyomtatvány erre rendszeresített helyén) – amennyiben a kérelmező íráskészségét elveszítette, erről orvosi igazolást szükséges csatolni, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve
• a kérelmező(k) születési anyakönyvi kivonata, illetve családi állapotát igazoló okmányok (pl. házassági anyakönyvi kivonat, hiteles bontóítélet, halotti anyakönyvi kivonat) eredetben vagy hiteles másolatban, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva
• a „honosítással/visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett kérelmező külföldön történt születésének hazai anyakönyvezéséhez” szükséges adatlap, illetve házas/elvált/özvegy családi állapotú kérelmezőnek a „honosítással/visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett kérelmező külföldön történt házasságkötésének hazai anyakönyvezéséhez” szükséges adatlap
Magyarország területén történt anyakönyvi esemény (születés, házasság) esetén nem szükséges az adatlap csatolása. Ha a kérelmező nőtlen/hajadon, erről nem szükséges igazolást csatolnia, elegendő a kérelemnyomtatvány első oldalán erre vonatkozóan nyilatkoznia.
• a kötelező személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges arcfénykép-, aláírás- és ujjnyomat-minta (melyet az átvevő az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásakor rögzít)
• felmenőre való hivatkozás esetén a felmenők magyar állampolgárságát igazoló okiratok, amelyek lehetnek:
• szülők, nagyszülők, dédszülők, stb. hiteles (állami) születési/házassági/halotti anyakönyvi kivonatai, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve
• a felmenő magyar állampolgárságát igazoló egyházi és levéltári igazolás(ok), a forrás pontos megjelölésével (kötetszám, lapszám, bejegyzés száma), idegen nyelven kiállított okirat esetén, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve
• a felmenő katonakönyve, munkakönyve, iskolai bizonyítványa, egyéb olyan hivatalos okirat, amely igazolja a felmenő nevét, születési helyét és idejét- idegen nyelven kiállított okirat esetén, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve
A felmenői láncnak levezethetőnek kell lennie, vagyis nem elegendő például a hivatkozott dédapa születési anyakönyvi kivonatát csatolni, hanem szükséges a köztes felmenők (pl. apa és nagyapa) igazolása is. Anyai ágon való hivatkozás esetén szükséges a leánykori és a házassági nevet igazolni, ezért szükséges a házassági anyakönyvi kivonat(ok) csatolása is. Amennyiben valamely hozzátartozó már állampolgárságot szerzett egyszerűsített honosítással, nem szükséges a felmenői igazolások ismételt csatolása, elegendő a honosított személy adatainak megadása (név, születési hely és idő – a kérelemnyomtatvány 2.oldalán), esetleg honosítási okirata másolatának csatolása – ebben az esetben a szükséges okiratokat hivatalból átemeljük a hivatkozott személy anyagából.
Az eredeti okiratról hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot Magyarország területén az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) Zrt. készíthet. Angol nyelvű dokumentumok esetében elfogadunk hivatalos magyar fordító által készített fordítást is, ez esetben a Főkonzulátus felülhitelesítéssel látja el a dokumentumot. A hitelesítés nélküli fénymásolatot nem áll módunkban elfogadni.
• Házasság fennállására és/vagy közös gyermek születésére való hivatkozás esetén szükséges házassági és születési anyakönyvi kivonat(ok) másolatban való csatolása és/vagy a házasságkötés és a közös gyermekek adatainak megadása, illetve szükséges a kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár házastárs hozzájárulása a honosítási kérelem benyújtásához. (A hozzájárulás történhet a benyújtás során a kérelemnyomtatvány hatóság előtt történő aláírásával vagy külön, hatóság előtt tett nyilatkozattal, amelyben a házastárs kijelenti, hogy házasságuk érvényes és fennáll, hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmező házasságukra [és közös gyermekeikre] hivatkozva magyar állampolgárságot kérelmezzen).
Kiskorú, 18 életévét be nem töltött személy honosításához mindkét szülő hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás történhet a kérelemnyomtatvány hatóság előtti aláírásával, a személyazonosság igazolását követően vagy erre vonatkozó, hatóság vagy közjegyző előtt tett nyilatkozattal. A nem magyar nyelven tett hozzájáruló nyilatkozatot csak magyar nyelvű fordítással egybefűzve fogadjuk el.
A kérelemnyomtatvány erre rendszeresített helyén meg kell jelölni, hogy a kérelmező hol kívánja letenni az állampolgársági esküt/fogadalmat – erre sor kerülhet bármely magyar településen vagy külképviseleten is. Budapesti eskü-/fogadalom hely esetén kérjük a kerületet is megjelölni.
2020. február 1-jét követően benyújtott egyszerűsített honosítási kérelem esetén a kérelmezőnek a lakóhelyétől és életkorától függetlenül, hivatalból személyazonosító igazolvány kerül kiállításra. A kérelem benyújtásakor kötelező a személyazonosító igazolvány kiállításához az aláírás- és arcfénykép-, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben az ujjnyomat-felvételezés, erre tekintettel a kiskorú kérelmezőknek is személyesen jelen kell lenniük. A kiskorú kérelmezők nevében eljárva a törvényes képviselő írja alá a személyazonosító igazolvány igényléséhez szükséges adatlapot, azonban ha feltételezhető, hogy a kiskorú kérelmező az eskütétel időpontjáig a 12. életévét betölti, neki kell azt aláírnia. A felvett adatok alapján kiállított személyazonosító igazolványt a kérelmező/kérelmezők az állampolgársági eskü/fogadalom letételének napján kapja/kapják meg.
Névmódosítási kérelem
A kérelemnyomtatvány erre rendszeresített oldalán a kérelmező névmódosítás iránti kérelmet terjeszthet elő, amely során kérheti
• saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését
• több tagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint a születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását
• utónév magyar megfelelőjének viselését
• házastársa vagy volt házastársa saját vagy felmenője egykori magyar születési nevének viselését
• elhalt anyja nevének magyar nyelven történő feltüntetését (amennyiben kérelméhez csatolja anyja hiteles halotti anyakönyvi kivonatát, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve).
Az engedélyezett névmódosítás az állampolgársági eskü vagy fogadalom letétele napján lép hatályba.
Az eljárás lefolyása, eskü- és fogadalomtétel
A kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő; az eljárás felfüggesztésének tartama; a szakhatósági véleményezés időtartama; valamint az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
A magyar állampolgárság megszerzéséről a Köztársasági Elnök honosítási okiratot ad ki. Ezt követően a kérelmezőnek állampolgársági esküt vagy fogadalmat kell tennie, melyre az általa a kérelemnyomtatványon megjelölt hely szerint illetékes polgármesteri hivatal/külföldön Magyarország külképviselete küldi meg a felhívást. A kérelmező a magyar állampolgárságot az eskü vagy a fogadalom letételének napjával szerzi meg. Amennyiben az eskü vagy fogadalom letételére az első felhívást követő egy éven belül nem kerül sor, a honosítási okirat hatályát veszti.
A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.
